ESP működése
2011.12.26. 20:11
A Daimler-Benz és a Bosch közös fejlesztését, az ESP-rendszert tíz
évvel ezelőtt, 1995 márciusában az akkori Mercedes csúcsmodellbe, az S-osztályba opcionálisan kezdték el beszerelni. A következő
Mercedes-modellek közül egyre többnél már szériatartozékká vált,
például S 600, CL 600, SL 600, E 430, E 320, 4-MATIC, AMG,
továbbá E 55 és C43. Az első ESP-hidraulikaegység a Bosch ABS
5.0 továbbfejlesztett változata volt. A rendszer kifejlesztésének céljai között szerepelt a moduláris felépítés és a nagyfokú integráció
úgy a hardver, mint a szoftver vonatkozásában.
Az első ESP-rendszer részegységei:
– kerékfordulatszám-érzékelők,
– keresztirányú gyorsulásérzékelő,
– kormánykerék-elfordítás érzékelő,
– perdülési sebesség érzékelő,
– nyomásérzékelő,
– elektronika,
– hidraulikaegység,
– előszállító fékfolyadék szivattyú,
– dugattyús feltöltőegység.
10 éves az ESP
Bosch elektronikus stabilitás program
Idén ünnepeljük a Bosch ESP-rendszer
sorozatbeépítésének 10. évfordulóját. Ez
az elektronikus menetdinamikai szabályozó rendszer hatékonyan növeli a közlekedésbiztonságot, ezért jelenleg is az érdeklődés középpontjában áll. Az új gépkocsik
közül egyre többnél szériatartozékká vált.
Az ESP 5.0 rendszer a Mercedesben
1. Vákuumos fékrásegítő
a főfékhengerrel
2. ESP 5.0 hidraulikaegység
3. Dugattyús előtöltőegység
4. Villanymotoros előtöltő-
szivattyú
5. Fékmunkahenger
6. ESP-elektronika
7. Kerékfordulatszám-érzékelő
8. Keresztirányú
gyorsulásérzékelő
9. Perdülésérzékelő
10. Kormánykerék-elfordítás
érzékelő
11. Nyomásérzékelő
Ezek közül néhány egységet már más elektronikus szabályozó
rendszernél korábban is alkalmaztak. Például a kerékfordulatszám-
érzékelőt az ABS/ASR-nél, a kormánykerékelfordítás- és a keresztirányú gyorsulásérzékelőt, nyomásérzékelőt az ADS (Adaptíves
Dämpfungssystem) – adaptív lengéscsillapító rendszernél. Az
utóbbiakat az ESP-nek megfelelő szigorúbb műszaki követelmények
szerint módosították.
Nyomásérzékelő
A Mercedes-Benz ADS-rendszerénél már alkalmazott nyomás-
érzékelő adaptációja. A mérési tartományát kiszélesítették,
és az ESP szigorúbb biztonsági előírásai miatt megbízható
hibafelismeréssel látták el.
Kormánykerékelfordítás-érzékelő
A zárt optokapus érzékelőegységet a kormánykerék tengelyé-
re fűzik fel. Fotocellákból és a kormánykerékkel együtt forgó
kódtárcsából áll, amely az optikai érzékelők előtt mozdul el. Így
képződik a kormánykerék egyértelmű helyzetét jellemző Gray
kód. Két, egymással párhuzamosan működő mikroprocesszor
végzi a kiértékelést. Így a redundancia révén egymás kölcsönös
ellenőrzése is megoldott. A CAN-hálózaton keresztül küldi az
elsőbbséget élvező adattáviratot az ESP-elektronikának. Kü-
lönös gondot fordítottak az adatátvitel biztonságára. Ez volt az
ESP-rendszer első intelligens érzékelője, melyet saját kiértékelő
elektronikával láttak el.
A már rendelkezésre állókon kívül néhány, eddig még nem
alkalmazott érzékelőt és beavatkozó egységet viszont ki kellett
fejleszteni.
Perdülési sebesség érzékelő (első generáció)
A gépjárművek függőleges tömegközépponti tengelye körüli
elfordulását, kitörését, illetve a farolást méri. Gyrométernek is
nevezik. Az első generációs, piezoelektromos érzékelő műkö-
dési módja a repülőgépeknél alkalmazottak elvét alkalmazta.
A belsejében elhelyezett függőleges tengelyű, rézből készült
csövet két, egymásra merőleges átmérője (x és y tengely)
mentén (az A és az A’ jelű) piezoelektromos kristályok radiális
rezonanciában tartanak. Ezek szögfelezőiben helyeznek el 4
db további piezokristályt, mint érzékelőt (C és C’, valamint D
és D’), melyek a rezgési csomópontokban vannak. Egyenes
menetben itt nem érzékelnek rezgést. Ha a gépkocsi megperdül, megváltozik a rezgési csomópont helye, ezért az érzékelő
kristályokban a rezgés töltést hoz létre. Szűrés és erősítés után
a szenzor feszültség jele a gépkocsi elfordulásával lesz arányos.
Ennél a változatnál nagyon pontos hőmérséklet-kompenzációra
van szükség. Ezen kívül a piezokerámia lapkák öregedésével is
számolni kell. 1998 második felétől már a második generációs
érzékelőket alkalmazzák.
20 autótechnika 2005/3
biztonságtechnika
|